Gyakorlati feladatok típusai

Feladattípusok mindkét kategóriában

Tájékozódás, az ellenőrző pontok megtalálása

A rajt/cél helye, az ellenőrzőpontok, illetve a pálya útvonala a térképen fel vannak tüntetve. A versenyzők feladata, hogy a térkép és iránytű segítségével végigkövessék az útvonalat és érintsék a megadott pontokat. Ehhez szükség van a következő ismeretek és készségek előzetes gyakorlására:

  • térkép jelrendszere
  • égtájak biztos ismerete
  • iránytű használata
  • térkép tájolása
  • pillanatnyi álláspont ismerete

Szerkesztés

A szerkesztés célja egy térképre be nem rajzolt ellenőrzőpont helyének meghatározása. Az utasításban megadásra kerül, hogy a keresett pont valamely másik ponttól X méterre, és Y fokra van.

A megoldáshoz a versenyzőknek a kiindulási pontból északtól kelet felé fel kell mérniük a megadott szöget, majd a térkép méretaránya (vonalas aránymértéke) segítségével ki kell számolniuk a megadott távolság térképen értendő hosszát, körzővel felmérni a berajzolt szög irányába, és a kettő metszéspontjában megkapják a keresett pontot

A szerkesztést a versenyzők az indulás előtt, a rajtnál végzik el. A feladatmegoldáshoz körző, vonalzó, szögmérő, számológép használható. Ezeket az eszközöket a rendezők biztosítják.

Példa

Az 5-ös pont a 3-as ponttól 160 fokra, az 1-es ponttól pedig 135m-re van.

  • A 3-as pontból északról kelet felé felmérjük a 160 fokos szöget.
  • A térkép méretaránya 1:3000, tehát 1cm 30m, ill. 1mm 3m; 135m 4,5cm (45mm)
  • Az 1-es pontból húzunk egy 4,5cm sugarú körívet az egyenes irányában.
  • A körív és az egyenes metszéspontja a keresett 5-ös pont.

Térkép kiegészítés

A feladat célja a térképen ábrázolt terület és a valóságos terep közötti kapcsolat felismerésének ellenőrzése. A versenyzők a pálya egy adott pontjához érnek, és valamilyen információt kell a térképre rajzolniuk, pl. egy illegális szemétlerakás helyét, erdőirtást, mesterséges objektumot. A berajzolásnál segítenek a beazonosítható tereptárgyak (utak, jellegfák, gödrök), illetve az égtájak. A megoldást egy bizonyos hibahatáron belül elfogadjuk.

Példa

Satírozza be a térképen azt a területet, ahol kiirtották a növényzetet, és a területet építkezéshez készítik elő.

Keresünk a térképen valamilyen jól beazonosítható pontot/vonalat, jelen esetben a betonút és a földút vonalát, valamint az Erdősor utcát, és a térképre visszük a kért információt.

 
 

Tájolás

A tájolási feladat során a térkép helyes irányba fordítása történik a térkép szerinti észak és a környezet északi irányának összehangolásával.

A feladatban az északra be nem tájolt térképből kiindulva kérdések szerepelnek az iránytű által mutatott észak irányával és a szükséges elforgatással, valamint a valós és a mágneses északi irány különbségével (mágneses deklináció) kapcsolatban.

Példa

A térképet helyezze a megjelölt téglalapba. Milyen irányba (balra vagy jobbra) és hány fokkal kell elforgatni a térképet, hogy a mágneses északi irányhoz tájolt állapotba kerüljön?

Ebből (a mágneses északhoz tájolt) állapotból hány fokkal kell elforgatni a térképet, hogy pontosan a földrajzi északhoz tájolt állapotba kerüljön pozitív (keleti) 3° mágneses deklináció esetén?

Iránymérés

Az iránymérés egy tereptárgy adott ponttól mért irányának meghatározását jelenti. Az irányt ki lehet fejezni égtájak, mellékégtájak és másodrendű mellékégtájak segítségével, illetve fokokban. A versenyen mindkettőt kérdezhetjük. Az irányok megadása (irányszög mérése) mindig északtól keleti irányba történik.

Példa

Mekkora a kb. DK-i irányban látható Töröcskei adótorony irányszöge?

  • Megkeressük az adótornyot.
  • A tájolót vízszintesen tartjuk.
  • A tájoló forgatható szelencéjén látható piros nyilat a tű piros végének irányába forgatjuk. (Ezzel északhoz állítjuk a fokbeosztás '0' értékét.)
  • A tájoló fölött hegyes szögben elnézve képzeletbeli vonalat húzunk az adótorony és a tájoló iránytűjének forgástengelye között.
  • Ahol ez a vonal metszi a szelencén található fokbeosztást, annyi lesz az irányszög, jelen esetben 150 fok.

Távolságmérés

A távolságmérés célja, hogy a megadott útszakasz hosszát minél pontosabban meghatározza a versenyző. A térképen jelölt szakaszt (szakaszokat) az indulás előtt, a rajtnál kell lemérni az adott segédeszközökkel (vonalzó, körző). A távolság meghatározása a méretarány ill. az aránymérték segítségével a szokásos módon történik (görbe útvonal mérése).

  • Maximális pontot csak egy bizonyos hibahatáron belül levő eredmények kapnak. A pontatlanabb mérések is érnek azonban pontot, meghatározott kategóriák szerint csökkenő mértékben.

A 9. évfolyamon

Kőzetfelismerés

A feladat célja a néhány Magyarországon előforduló kőzet felismerése, és legfontosabb jellemzőinek megadása. Az egyik ellenőrzőponton a versenyzők kőzeteket találnak, melyeket azonosítaniuk kell, és válaszolni a rájuk vonatkozó kérdésekre.

Meteorológiai műszerek leolvasása

A feladat célja néhány meteorológiai műszer használatának ellenőrzése, illetve ezek adatainak alapvető értelmezése. Az egyik ellenőrzőponton a versenyzők műszereket találnak, melyek adatait le kell olvasniuk, és válaszolniuk kell az ezekhez kapcsolódó kérdésekre.

Műholdképek felismerése

Ebben a feladatban a Google Earth programból kivett műholdképeken látható jellegzetes természeti földrajzi-geomorfológiai formákat kell felismerni és megnevezni (pl. folyótorkolatok, vulkánok, félszigetek, szigetek, hegységek, tavak). A formát és/vagy nevét kérdezzük. A formák a 9. osztályos középiskolai tananyagban szerepelnek.

A 10. évfolyamon

Tárgyak

A versenyzőknek jellegzetes használati tárgyakat (ipari-mezőgazdasági termékeket) kell országokhoz párosítani, ill. ezekkel kapcsolatos rövid kérdésekre válaszolni (pl. rózsaolaj - Bulgária, Doxa óra - Svájc).

Képek felismerése, elemzése

Itt társadalomföldrajzi jelenségeket ábrázoló képeket kell felismerni, ezeket fogalmakkal párosítani, vagy hozzájuk kapcsolódó rövid kérdésekre válaszolni.

Műholdképek felismerése

Ebben a feladatban a Google Earth programból kivett műholdképeken látható jellegzetes társadalomföldrajzi témájú objektumokat, jelenségeket kell felismerni és megnevezni (pl. városok, ipari-bányászati objektumok, környezeti problémák, mezőgazdasági termelés, közlekedés). Az objektumok és jelenségek a 10. osztályos középiskolai tananyagban szerepelnek.

Vissza a lap elejére