JEGYZŐKÖNYV

LÓCZY VERSENY ZÁRÓÉRTEKEZLET

2005. 05. 09.

 

 

Gulyás Mihály, igazgató: Köszöntöm a résztvevőket. A verseny folyamán meghallgattam feleleteket, mely során imponáló tudást tapasztaltam. A záróértekezlet egyik célja a zsűri véleményének, szakmai javaslatainak meghallgatása a versenyről. Ezen kívül kíváncsiak vagyunk a kísérő tanárok véleményére is. A szakmai tanácskozást Kerese Tibor vezeti.

 

Kerese Tibor: Köszöntöm a megjelenteket, gratulálok a felkészítő tanároknak és megköszönöm a zsűri munkáját. Felkérem a zsűriket, hogy mondják el értékelésüket, javaslataikat a versenyről, versenyzőkről.

 

 

LOGIKAI TÉRKÉPOLVASÁS

 

Szilárd László

A versenyzők jól felkészültek, egy tanuló ért el 60 pontot, neki javasoltuk a különdíjat. 3-4 versenyző ért el 59 pontot, szépen teljesítettek tehát, a kifejezőkészség alkalmazása javult az előző évekhez képest. Néhány versenyzőnél viszont épp ez szabott határt, vagy páran túl magabiztosak voltak, nem megfelelő stílust használtak.

Az értékelésnél 10 pont alá nem kellett mennünk, mely a versenyzők alapos felkészülését mutatja. Megfigyeltük, hogy a versenyzők legtöbbször azt mondják el amit tudnak az adott területről, holott olvasni kellene a térképről és következtetni. A versenykiírásnál fel kellene erre hívni a figyelmüket. Többen rákérdeztek arra, hogy beszéljenek-e bizonyos dolgokról, ami azt mutatja, hogy a versenyzők bizonytalanok, nem készítik fel őket erre a feladattípusra. Volt olyan versenyző, aki letakarta a nem tételhez tartozó területeket a térképen, hogy el ne kalandozzon. Ezt jó ötletnek tartottuk. Esetleg fóliára is ki lehetne vágni az adott térképeket.

Szeretnénk kérni az értékelőlap kibővítését oly módon, hogy a versenyző száma legyen üresen hagyva, és legyen hely a tételszámoknak is. Ez megkönnyítené munkánkat.

Felhívnám a szervezők figyelmét arra, hogy a 8. tételnél a megadott terület egy része már nem szerepel az Atlasz lapján. Ez kicsit zavarba hozta a versenyzőket. Az Alföld tételt rövidnek találtuk, nem lehet róla sokat elmondani, ki kellene bővíteni egy nagyobb területre, mondjuk kelet felé.

 

Kerese Tibor: Köszönöm az értékelést. Örülök, hogy nem kellett 10 pont alatti pontszámot adni egyetlen versenyzőnek sem. Ismét hangsúlyozom, hogy a pontok széthúzását a holtverseny elkerülésének érdekében kértük. A terület lehatárolásával kapcsolatban terveink között szerepel, hogy fóliára másoljuk a tételekben szereplő területeket. Szeretném megkérdezni, hogy jónak találták-e, hogy a felkészülés idén külön teremben zajlott.

 

Szilárd László: Igen, így gördülékenyebb volt a verseny, a diákok nem vették át egymás szavait az esetleges átfedéseknél.

 

Kerese Tibor: A feladattípusok leírása megtalálható az Interneten (loczyverseny.sulinet.hu), úgy vélem, aki ezt elolvasta, az jól oldotta meg a feladatot.

 

Bécsy Lászlóné: A feladattípussal kapcsolatban ajánlanám Makádi Mariann útmutatóját a szemléleti és logikai térképolvasás közti különbségről.

 

Varajti Károly: Valamennyi zsűrinél azt tapasztaltam, hogy baj van a térképismerettel, a diákok nem produkálják a földrajzi neveket, a tanórákon kellene őket rászoktatni a térképhasználatra. Térkép nélkül nincs földrajztanítás, de az alacsony óraszám miatt nincs elég idő a gyakorlásra. A zsűri nagyon jól végezte munkáját, ügyesen vezette a feladatot.

 

 

KÉPELEMZÉS

 

Dús István:

Az értékelőlappal kapcsolatban ugyanazt mondanám el, mint Szilárd László. Nálunk sem volt 10 pont alatti eredmény, pedig nem minden iskolában látnak képeket a gyerekek. A feleletek során öröm volt hallani a gyerekeket, lelkesen készültek fel erre a feladatra. A tételekhez tartozó diákat jóknak találtuk.

A diákok eltérő felkészültségről, szókincsről tettek tanúbizonyságot. Néha sajnáltuk, hogy csak 12 perc áll rendelkezésre egy feleletnél. Volt aki logikai kapcsolatokat keresett, átlátta a témát és utána bontotta fel részletesen. Hagytuk a diákokat önállóan beszélni, csak a tévedéseknél szóltunk közbe. Minden diák írt vázlatot, de nem felolvasták, hanem a pontok alapján önállóan, összefüggően beszéltek, aminek nagyon örültünk.

Többször előfordult, hogy a zsűritagok megegyező pontokat adtak, nagy eltérés nem volt a pontozás során. Nagyon örültünk annak is, hogy nézők ültek be meghallgatni a feleleteket.

            A verseny jól berendezett teremben zajlott, köszönetet mondok a segítő diákoknak is, hiszen szabadnapjukat szánták erre a feladatra. Osztályfőnöki vagy igazgatói dicséretet javaslok nekik. Köszönöm az Igazgató úrnak is, hogy bejött, a gyerekek is örültek megjelenésének, érdeklődésének.

Szeretném megkérdezni, hogy lesz-e arról visszajelzés, hogyan szerepelnek a gyerekek a nyári NGC versenyen. A Természet Világában a többi tantárgy eredménye szerepelt, tehát várom a további híreket.

 

Kerese Tibor: Az igazgatói dicséretet mi is javasoljuk. A záró értekezleten itt maradó zsűritagoknak is javaslunk extra prémiumot valamilyen formában.

A képelemzésnél a feladat része a képsorozat alapján a témakör felismerése is, valamint logikai sorrendjük felállítása, és a kapcsolódó témakör elmondása a képek segítségével.

A nemzetközi verseny eredményéről a Lóczy honlapon is lehet tájékozódni, a sajtót az NGC intézi (Népszabadság).

 

Dús István: Jó volt a verseny után hallani az úti beszámolókat, és a Somogyiban is megjelenik holnap egy cikk a versenyről.

 

Varajti Károly: Óriási fejlődést tapasztaltam minden zsűrinél a szemléltető anyagok terén.

 

 

ÁBRAELEMZÉS

 

Dr. Harag Ferenc: A feleleteket hallgatva 80%-ban jó színvonalat, biztonságot tapasztaltunk a témában, 20%-ban nehézségeket. Nehéz műfaj az ábraelemzés, nem könnyű a lényegeset a lényegtelentől elválasztani. Az ábrákon gyakran térbeli folyamatokat kell illusztrálni. Javasoljuk földgömb vagy egyéb egyszerű szemléltető eszköz használatát, hogy a versenyzők képesek legyenek magukat térben kifejezni. Lehetne falitérképet is használni. Sajnos azt vettük észre, hogy feleletüket kevés példával tudják alátámasztani a versenyzők. Néha párbeszéddé alakult a felelet, értékelésünk szigorú, de reális volt. Azonban így sem mentünk a pontozásnál 10 pont alá. A verseny jól szervezett volt, a segítő tanulók jól végezték munkájukat.

 

Kerese Tibor: Mennyiben segítené a pl. földgömb a diákokat?

 

Dr. Harag Ferenc: Elképzelni a földrajzi fogalmakat, megmutatni rajta dolgokat.

 

Bécsy Lászlóné: Jónak tartanám ennél a feladatnál is, ha külön teremben készülhetnének fel.

 

Kerese Tibor: Utóbbi megoldható a könyvtárban, együtt a logikai térképolvasással, a földgömb és a falitérkép elhelyezését a teremben meggondoljuk, bér ezeket elsősorban a felkészülés során kellene alkalmazni, és akkor a feleltnél kevésbé hiányozna.

 

Varajti Károly: A zsűrielnökök egyetemen tanítanak, ahol más a szakmai kifejezéstár, mint a középiskolában. Úgy gondolom, hogy jobban figyelembe kellene venniük, hogy 9. és 10. osztályosokról van szó. Köznyelven kell fogalmazni, csak zárójelben a szakmait, hiszen kevés az óraszám, nehéz szakmailag elmélyülni. A pontozásnál úgy vélem, hogy 1 pont eltérés a zsűritagok között még elfogadható, de miért fordul elő akár 3 pontos eltérés is? Volt ahol a középiskolai zsűritag adott kevesebbet. Véleményem szerint pontozás előtt konszenzust kellene kialakítaniuk a zsűritagoknak. Esetleg, ha nagy a különbség az adott pontok között, a zsűrielnök beszéljen a többi zsűritaggal.

 

Kerese Tibor: A független pontozásnak megvan az az előnye, hogy 3 független szem többet lát...

 

Gruber László: A középiskolai tanár tudja, hogy a diáknak mit kell tudnia, ezért véleményem szerint nem baj, ha kevesebb pontot ad.

 

Bécsy Lászlóné: A zsűrinek ismernie kell a követelményrendszert. Olyan értékelőlapra lenne szükség, mint az új érettségin, ezzel ki lehetne szűrni a nagy eltéréseket.

 

Dr. Harag Ferenc: Zsűrinkből Dávid János korábban gimnáziumban tanított. Véleményem szerint ki kell tekinteni, hogy a könyvön kívül miket tudnak még a versenyzők. De a pontozásban nem volt nagy eltérés.

 

Széky Miklós: A tájékozottságot, olvasottságot is mértük, hallott-e az árvizekről, milyen példákat tud mondani a versenyző.

 

Kerese Tibor: Egy országos verseny döntőjében másutt is elvárnak tankönyvön túli ismereteket. Ha ez nem túlzott mértékű, akkor véleményünk szerint rendben is van. A földrajz kiváltképp az a tantárgy, ahol igen nagy szerepe van az aktualitásoknak és egyéb kiegészítő ismereteknek, amelyeket nem lehet konkrét követelmény-leírásokban rögzíteni, de értékelni kell. Nem igazán szeretnénk ezért a zsűrit korlátok közé szorítani egy érettségihez hasonló, túl sok megkötöttséget hordozó értékelő lappal. Egyébként ez az érettségin sem biztos, hogy a legjobb lesz. Várjuk meg a módszer debütálását. A zsűri józanságára bízzuk az arányok kialakítását. A független pontozás lényege pedig éppen az, hogy az egyes zsűri tagok esetleg másképp súlyozzák a felelet egyes elemeit. Ezért ezt a 20 év alatt kialakult gyakorlatot szeretnénk megtartani.

 

 

MAGYARORSZÁG ÉS A KÁRPÁT-MEDENCE KÖRNYÉKE

 

Herzsenyák László: Kb. 3 gyenge feleletet hallottunk. Sajnos érződik rajtuk, hogy Magyarország földrajzára nagyon kevés idő jut. Gondot okozott például a cukor- és növényolaj-iparról szóló tétel. Komoly tárgyi hibákat is tapasztaltunk pl. az alumínium- és vaskohászatnál. Lengyelországra, Bulgáriára, Romániára magas pontszámokat kaptak a versenyzők, ezekkel a tételekkel nem volt gond. A mezőny nagyobb szóródása érdekében javasoljuk a topográfiai számonkérés alkalmazását pl. a Magyarország tételeknél. Fontos lenne az átfogó látásmód a felkészítő tanároknál is. Úgy tapasztaltuk, hogy gyengébb volt a felkészültség, mint az eddigi években. A tételsor megfelelő, esetleg apróbb változtatások szükségesek. Dr. Wilhelm Zoltán el is vitte magával az egyetemre.

 

Kerese Tibor: Nekünk is dilemmát okozott a tételsor a kerettanterv miatt, de fontosnak tartottuk megtartani Magyarországot. Esetleg lehet összevonni nagyobb, átfogó tételeket a nehezebbekből, problémásokból.

 

Simon György: Nehéz a versenyzőknek jelen körülmények közt pl. könnyűiparról, cukoriparról, alumíniumiparról, építőanyag-iparról beszélni.

 

Varajti Károly: Most jóval alacsonyabb az óraszám, át kellene gondolni a Magyarország tételsort.

 

Zrínyi Miklósné: Szerintem engedni kellene a térképhasználatot.

 

Herzsenyák László: Ebben az esetben mindent leolvasnának a térképről.

 

Varga Bálint: Magyarország ellentmondásos téma, mivel fontosnak tartjuk megtartását, de sajnos az óraszám nagyon alacsony, így nehéz jó tételsort összeállítani hozzá, hiszen sok a változás. Várjuk tehát javaslataikat e-mailben, levélben. Jónak tartanánk egy fórumszerű kapcsolat fenntartását is, és ily módon egy adatbázist lehetne létrehozni.

 

Szabó Júlia: Szeretnénk kérni, hogy a tételsor legyen nyilvános. 29 éve tanítok, és kollégáim közül sokan elvetik a Lóczy versenyt, mert túl nehéznek tartják. Módszertani szempontból felmerül a kérdés, hogy mit mérünk az írásbeli feladatlappal? Tényanyagot? Jártasságot? Készséget? Ha mindhármat, akkor az arányokat át kellene nézni. Hosszúnak tartottam a 4 órás versenyt az idén. Javaslom a kidolgozás, nyomtatás, jelölések átnézését is (pl. kis és nagy „v” közötti különbség). Örültem a két kreatív feladatnak (várostervezés és a 9.), de javaslom, hogy a feladatlap rövidebb legyen. A megadott irodalomban soknak tartom a HVG-t, jobb szakmai folyóiratok is vannak, lehetne helyette inkább cikkeket, bizonyos témakört, ország-csoportot kijelölni. Szívesen jövünk ide, de nagyon nehéz az írásbeli feladatsor, így vannak akik feladják. Hosszú távon pedig gondolkodni kellene az értékelést elősegítő lapok elkészítésén a zsűri számára. Tetszik a honlap, szeretnénk kérni, hogy a megoldásokat is tegyék fel rá. Köszönöm a versenyt.

 

Kerese Tibor: Jó lenne a magyar gazdaságról egy információbázist létrehozni. A tételsoron változtatni, összevonni fogunk, de a Magyarország témakört nem szabad kihagyni. Az írásbelivel kapcsolatban a következőket mondanám el:

-         Nehéz megfelelő szintre belőni a feladatlapot egy olyan tárgynál, ami egyrészt ennyire szerteágazó és változatos ismeretrendszert ölel fel, másrészt ennyire átalakult az utóbbi időben.

-         Szándékunk, hogy ne legyen túl könnyű a feladatlap, ezzel szeretnénk elkerülni a holtversenyt, másrészt azokat a diákokat is szeretnénk értékelni, akik valami plusszt is tudnak nyújtani..

-         Egyébként könnyíteni szeretnénk a feladatlapon, de azt tapasztaljuk, hogy a diákok felkészültsége gyorsabban csökken, mint ahogy mi azt gondoljuk.

-         A HVG, mint megjelölt forrás a verseny öröksége, ezt mi is meg szeretnénk szüntetni, illetve változtatni.

-         Az új kreatív feladatokat sokkal nehezebb javítani. Egyébként a versenyzők 50-60%-a hozzá sem nyúlt ezekhez a feladatokhoz. Akkor ez jó vagy nem?! Van akinek jó, van akinek nem jó. Ettől függően fokozatosan szeretnénk haladni a kreativitást igénylő feladatok és a könnyítés felé.

-         A javításnál kiderült, hogy a gyerekek tudása nagyon különböző. Bizonyos versenyzők az egyik feladatra kaptak max. pontot, a másikra meg sokszor nullát. Más versenyzőknél éppen fordítva történt. Jó eredményt az tudott elérni, aki több feladattípusnál is hozott egy átlagos pontszámot, és 1-2 feladatot kiválóan teljesített. Ezzel úgy gondolom jobban sikerül kiválogatni a 30 döntőst, mintha a 200 pontból 180-at mindenki el tudna érni és a maradék 20 szelektálna.

-         A nyílt tételsorra vonatkozó javaslatot még átgondoljuk, de nem valószínű, hogy jónak tartjuk. Esetleg témaköröket jobban lehatároljuk. Megjegyezném, hogy a megoldókulcs és a feladatlap az iskola szellemi terméke. Közlésük kérdése jelenleg azonban inkább technikai jellegű probléma.

 

Gruber László: Javaslom az előző évek feladatlapjainak CD-n történő árusítását.

 

Csordásné Bárdos Gyöngyvér: Szeretném megjegyezni, hogy javaslataikat csak két év múlva tudjuk beépíteni a versenybe, mivel a jövő évi versenykiírást már le kellett adnunk.

 

Varga Bálint: Szeretném jelezni, hogy ha a feladatlap rövidebb és csak 100 pontos lenne, nagyon sok lenne a holtverseny. A 200 pont eddig bevált, s nem könnyű 200 pont értékű teljesen új feladatot kitalálni évről évre. A feladatsor mindenkinek ugyanolyan nehéz, és úgy gondolom, hogy egy versenyen néhány plusz dolgot el lehet várni a tankönyvön kívül is.

 

Széky Miklós: Az alacsony elért pontszám és alacsony százalékos eredmény nem motiválja a versenyzőket.

 

Bécsy Lászlóné: A tavalyi első helyezett nem mert a szóbelire eljönni, mert sokkolta az írásbeli.

 

Zrínyi Miklósné: Szerintem 3 forduló legyen, mint korábban.

 

Varga Bálint: Az első forduló régen a házi verseny volt, mert akkor még megszabtuk hány versenyző jöhet egy iskolából. Ezt hagytuk el. Az iskolára bízzuk, hogy rendeznek-e ilyet.

 

Szabó Júlia: Differenciálni kellene a feladattípusokat, ne menjen el abba az irányba a verseny, hogy túl nehéz, maradjon meg a földrajz a kedvelt tantárgyak között.

 

Kerese Tibor: Könnyíteni szándékozunk a feladatsorokon, és új feladattípusokat is tervezünk, de az elmondottak miatt nehéz mindenkinek megfelelőt készíteni. Mindenesetre megpróbáljuk.

 

 

 

 

 

A VILÁG ORSZÁGAI

 

Gruber László: A pontozásnál egy esetben adtunk 10 pontot, de általában 15-20 pont között értékeltük a feleleteket, tehát megállapíthatom, hogy jól felkészültek voltak a versenyzők. Sokan azonban kapkodtak, és örültünk volna egy kis történelmi bevezetőnek is. Valóban kérdeztünk olyanokat, amik nincsenek a tankönyvben, ha nem tudták a választ, maradt a pontszám, ha meg tudták válaszolni, plusz pontot kaptak érte. A tételsor alapvetően jó volt. Két tételt vettünk ki: Törökországot és Svájcot. Nem igazán értettük az Izrael és a DAK összehasonlítása című tételt.

 

Kerese Tibor: A történeti földrajzi szemléletet mi is fontosnak tartanánk. Talán éppen ennek hiánya nehezíti a Magyarország témakörben is az iparági tételekre való felkészülést. Lehet, hogy bizonyos üzemek, esetleg egész iparágak már nem működnek, de a földrajzi környezetet átalakító hatásuk ma is felfedezhető, sokszor szembe tűnő. Ezek mellett nem lehet elmenni. Törökország és Svájc kivételét nem értjük, hiszen mindkét ország általában szerepel az új tankönyvekben is. Dél-Afrika és Izrael valóban nem könnyű téma, önállóan kevés egy tételhez, de történeti és geopolitikai adottságaikban, gazdaságukban sok hasonlóság van, ezért gondoltuk őket összehasonlítani, ahol különbségeket is lehet mondani. Egyébként évekig a zsűrik kérése volt, hogy minden témakörben legalább 30 +1-2 tétel legyen, hogy a délután sorra kerülő versenyzők-se ismerjék a tételeket. Ezt próbáltuk teljesíteni, de 30 teljesen egyforma szintű tételt, készíteni elég nehéz.

 

 

TÁRSADALOMFÖLDRAJZ

 

Patay István: Nehéz témakörről van szó, nehéz tanítani is. A gyerekek életkori sajátosságainak nem igazán felel meg. Viszont 10 pont alatt mi sem értékeltünk senkit.

 

Bécsy Lászlóné: Egyetértek azzal, hogy nehéz tanítani ezt a témakört. 16 évesek még nem tudnak pl. Magyarország alapján kitekinteni a világra.

 

Varajti Károly: Trócsányi András egyetemi szinten kérte a vizsgázóktól a témát.

 

Patay István: Nem lett volna szabad a diákokkal a tételcímet közölni, erre az ábrák alapján kellett volna rájönniük. Nem ábraelemzés a feladat címe, így pusztán az elemzés itt nem volt elég.

 

Kerese Tibor: Mivel mindenkivel közölték a tételcímet, így egyenlő esélyekkel indultak a versenyzők. Hátrány senkit sem ért. Jövőre tételsort is készíthetünk, és mellé adjuk az ábrát. Az ábrák a középiskolai tankönyvekből származnak, de a témakör valóban nehéz a korosztálynak, talán azért is, mert nincsenek megfelelő alapismereteik a leíró földrajzból, amit az általános iskolából kellene hozniuk. Megjegyzem, az összes általam ismert országban ebben korosztályban hasonló témákat tanítanak, csak talán egy kicsit másképpen, a korosztályhoz jobban igazítva.

 

 

ZÁRÁS

 

Varajti Károly: Köszönöm szépen az őszinte hangulatú megbeszélést.

 

Gulyás Mihály: Köszönjük a részvételt és a javaslatokat, melyeket át fogunk gondolni.